A Ghoulizmusról

A ghoulizmus fogalma

A ghoulizmus a pesszimizmus (rosszat feltételezni, várni) és az optimizmus (jót feltételezni, várni) mellett a harmadik, talán a leginkább népszerű magatartási forma volt a történelem során. Lényege egy mondatban összefoglalható: tényként kezelni, hogy úgyis megúszod, és szarni a világra. Legismertebb képviselője, akiről a nevét is kapta, Fun Ghoul, de megemlíthetjük még Cyanide Candy, Christopher Wonaguth, vagy éppenséggel Miroslav Korse nevét is.
Bár nem számítanak közéjük, de bizonyos ghoulista stílusjegyeket a killjoyok is átvettek, így, mivel tartalmilag és formailag egyaránt a killjoy-filozófia áll a legközelebb a ghoulizmushoz minden más filozófia közül, a felületes szemlélő előtt könnyedén összemosódik a kettő. Valójában azonban csak többszörös átfedésekről beszélhetünk.



A ghoulizmusról általában

A ghoulizmust a tudomány és a filozófia ma sem ismeri el önálló filozófiaként, mert nincs kimondottan szerkezete, eszmerendszere. Nem kapcsolható igazán egyetlen más valláshoz vagy filozófiához, valóban egyedülálló jelenség. Legtöbbször csak egy sajátos magatartásformának tekintik, mert jól megfér sok más eszme mellett is, holott ha jobban megvizsgáljuk, valójában elnyomja azokat. A ghoulizmus ugyanis olyan gondolatok, felfogások összessége, amelyekben nincs pozitív hajtóerő. A jó és rossz jelentéktelenségének, összemosódásának elismeréséről, a világ romlottságának elfogadásáról, és az ezen való túllépésről szól. A ghoulizmus nem ismeri a keserűség, a gyász, a fájdalom, vagy más hasonló negatív érzelmek fogalmát, viszont rendkívül fogékony a düh, a bosszú és a kárörvendés minden formájára. Az emberi érzelmek teljes megtagadása sem ritka a ghoulisták közt, de legtöbbször mégis inkább csak az érzelmeket kiváltó ingerek olyan magas ingerküszöbéről beszélhetünk csupán, amit hétköznapi körülmények között lehetetlen elérni. A ghoulizmus egyik legfőbb ismérve tehát az érzéketlenség embertársaink és a környezetünk iránt, mind a szenvedés, halál, mind az öröm tekintetében, de sokszor előfordult, hogy egy ghoulista nem is veszi észre, vagy nem érti meg a felé közvetített érzelmeket.

Kialakulása:
A ghoulizmus természetszerűleg bukkan fel háborúk idején a frontokon harcoló katonák és az ott tartózkodó civilek körében az átélt mészárlások hatására, ez azonban legtöbbször csak átmeneti állapot. Ideális esetben ez az agy egy természetes reakciója a túlélésért vívott harc folyamán, így nem is tekinthető teljes mértékben ghoulizmusnak. Előfordul azonban olyan eset, amikor ez a magatartás felülírja az egyén személyiségét, és a vészhelyzet elmúltával sem áll vissza a lélek viszonylagos egyensúlya. Ez többnyire a túl intenzív, túl soká tartó, vagy túl fiatalon elszenvedett fizikai és lelki bántalmazás eredménye. Ismert például az a sajátos helyzet, amikor a sikeresen leszerelt tíz-tizenkét éves, vagy még fiatalabb gyerekkatonák képtelenek visszaszokni a normális emberi társadalomba.
„Annak, aki katona volt, és fegyverével a kezében könnyedén megélt, nehéz megmagyarázni, miért jár jobban, ha dolgozik, és nem rabol.”
(Ez az idézet az ezredforduló első évtizedéből származik, az akkori helyzet később csak romlott.)

Ghoulizmus a háborúkban:
A ghoulizmus leggyakoribb kiváltó oka tehát a háború, akár a katonákról, akár a civilekről van szó. Itt alapvetően két vállfaját kell megemlítenünk, aktív és passzív ghoulizmust.
Ez utóbbi a szörnyűségeket elszenvedő civileket jelenti, akik az átéltek hatására válnak ghoulistává, előbbi pedig a katonákat.
Egy ghoulista ugyanis kiváló katona (vagy alkalmazott), mert előszeretettel engedelmeskedik a legkegyetlenebb parancsoknak is, és sohasem tétovázik. Legtöbbjüket valami sajátos örömszerzési vágy hajtja, és pusztán az élvezet kedvéért élnek és ölnek, de valódi vágyaik, ambícióik ritkán vannak, ezért általában hűségesnek és megbízhatónak mondhatóak.



A ghoulizmus jellemzői:

A ghoulizmus legfőbb jelszava, a „The aftermath is secondary!”, azaz „A következmény másodlagos!”, amit a ghoulisták mindig is nagyon komolyan vettek. Jelentős eszmei értéke van még a szemükben a „Use your voice!”, azaz a „Használd a hangod!” mottónak is, de a legnagyobb hatású mottóik a My Chemical Romance nevet viselő együttes Save yourself I’ll hold them back című számának szövegéből kerülnek ki. Ez a dal egyébként a killjoyok himnusza is, azonban ismerve a két eszmerendszer hasonlóságait és különbségeit, érdekes megállapítást tehetünk. A dal szinte soronként lebontható egy sajátos párbeszédre a hősies killjoyok és a realista ghoulisták közt, amik viszont a felbukkanó ellenségeskedés helyett tökéletesen kiegészítik egymást.
(A dal a függelékben megtalálható.)
A ghoulisták jellemzően szadisták, szeretnek ölni, szeretik a veszélyt, és nem hisznek semmilyen Istenben. Amennyiben mégis, úgy meggyőződésük, hogy az megfeledkezett róluk. Ez erős rokonságot mutat a pesszimizmussal, de senki se hagyja megtéveszteni magát – a ghoulisták nem is kérnek semmilyen felsőbb (értsd: természetfeletti) hatalom irányításából, akár pozitív, akár negatív is legyen az. A halálhoz fűződő viszonyuk is hasonló, technikailag mindent megtesznek, hogy elkerüljék, mégis egyfajta várakozással és kíváncsisággal tekintenek elébe, és félni sem félnek tőle. Egy ghoulistát lehetetlen tehát a halállal fenyegetőzve megfélemlíteni, mert enyhébb esetben kuncogást, súlyosabb esetben halálos nevetési rohamot okozhatunk nála.



A ghoulizmus története

Mint látható, igen széles körben elfogadott nézetről van szó, ráadásul igen régi is. Már az ókorban felbukkantak olyan neves és kevésbé neves filozófusok, akik a világ, pontosabban az emberiség romlottságáról és menthetetlenségéről beszéltek, nézeteik azonban sohasem hódítottak igazán teret. A jóra való törekvés, az emberi jóindulatba vetett hit úgy látszik, olyasvalami, ami azért adatik meg az embereknek, hogy hamis biztonságérzetet teremthessenek maguknak. A különböző egyházak - főleg a keresztény egyház - és filozófiai tanítások csak erősítették ezt, íly módon tartva kordában a társadalmat. Ezeknek a szervezeteknek vezetői többé-kevésbé ma is ghoulistának számítanának, de ők maguk ezt alighanem sohasem vállalták volna fel. Talán nem is tudtak róla.
A középkorban a ghoulizmus méginkább kiszorult a köztudatból, tekintettel arra, hogy a sokszor gátlástalansághoz társuló istentagadás önmagában is halálos bűnnek számított, és az akkori törvények szerint egy-egy ghoulista ártatlan túlkapása is a vesztőhelyet jelenthette. Bizton állíthatjuk tehát, hogy sok ártatlan ghoulistát kiáltottak ki boszorkánynak és ítéltek máglyahalálra, vagy gályamunkára.
Amerika felfedezésével javult kissé a helyzet, hiszen az Újvilág lehetőséget biztosított, hogy a ghoulisták elszabaduljanak végre Európa béklyójából, és a vadregényes hegyek közt, a végtelen préri magányában éljék meg a ghoulizmus szépségeit. Az indiánháborúkban aztán sokuk szerzett hírnevet magának, mint a legkiválóbb, legkegyetlenebb harcosok, igazi fénykorukat azonban a westernfilmekből is ismert vadnyugat rövidke, alig száz éves tündöklése alatt érték el. (Daltonok, Billy the Kid, stb) Banditák, kalandorok, üzletemberek vették kezükbe az irányítást, és vérrel festett pénzzel megteremtették az azóta is a világon egyedülálló hatalommal bíró Amerikai Egyesül Államok létrejöttének lehetőségeit. A sors fintora, hogy mára már alig maradt vérbeli ghoulista a földrészen.
Természetesen a felvilágosodás, a technikai fejlődés, de főleg a piacgazdaság őrülete az Európában élő ghoulistákat is elérte, és az egyházak hatalmának gyengülésével, az amerikai példán fellelkesülve a ghoulizmus futótűzként terjedt el a kontinensen, kis mértékben még Ázsiába is begyűrűzve. Ez a hihetetlen térhódítás azonban természetszerűleg vonta magával az eredeti eszme higulását is. A huszadik században a ghoulizmus kimerült egy sajátos gondolkodásmódban. A korábban jellemző nyílt lázadás és önkényeskedés egyre inkább kiveszett, helyette a társadalom felszíne alatti aknamunka, a pénzért és a befolyásért való harc volt az, ami a ghoulizmust jelentette. Az Első és a Második Világháború, de főleg a Vietnami háború ugyan látszólag visszatért a ghoulizmus gyökereihez, több millió katona gondolkodásmódjába fészkelve be magát a túlélésük érdekében, de a céltalan öldöklés kizáró oka a személyes érdekeken alapuló ghoulizmusnak, ezért magát a háborút nem tekinthetjük ghoulista vívmánynak.
Ha pontosan akarunk tehát fogalmazni, a huszadik században ghoulistának nevezett egyének kerülték a konfliktusokat, a nyílt ellenállást, és a diplomácia, a század második felében pedig főleg a média segítségével érték el céljaikat. Az eszme nem változott, de az alkalmazott eszközök és azok használatának mértéke (a háborúk tapasztalatainak köszönhetően) nagyon is. Egyes filozófusok ezért ezt újabban posztghoulizmusnak nevezik, megkülönböztetvén a valódi ghoulizmustól. A szerző nem ért egyet az álláspontjukkal, inkább a ghoulizmus fejlődésének tekinti, hogy annyi véres évszázad után végre képes volt alkalmazkodni a társadalom igényeihez, és az ezredfordulóra olyannyira uralkodó, tettekben csak kis mértékben, vagy elegánsan véghezvitt, többé-kevésbé törvényes, rejtett cselekedetekben megnyilvánuló, mindent átható gondolkodásmóddá válni, hogy megkerülhetetlenné, mi több, természetessé vált az új generáció felnőtté válásakor is.
A ghoulizmus jelensége tehát egyre inkább világméreteket ölt, a másokkal szembeni érdektelenség, az egyéni érdekek bármi áron való érvényesítése, az egyre sekélyesedő emberi kapcsolatok és az érzéketlenség váltak a legfőbb jellemzőivé. A halálhoz fűződő viszony, a gyilkosságok és a bűnözés azonban a „kifehéredett” társadalom perifériájára szorította a hagyományos értelemben vett ghoulistákat, így alakult ki az a nézet, miszerint minden ghoulista gonosz, de legalább is bűnöző. A szerző véleménye szerint inkább csak a gátlástalanság mértékének megítéléséről van szó, ezért helyesebb inkább a ghoulizmus két irányzatáról beszélni.



Ghoulizmus az európai kultúrán kívül

Talán meglepő lehet, de a ghoulizmus gyakorlatilag európai „találmány”. A különböző ázsiai országok, az iszlám és a budhizmus egyszerűen nem tette lehetővé az eszme kialakulását más kontinenseken, így az csak az európaiak közvetítésével jutott el hozzájuk, de nagy népszerűségnek ekkor sem örvendett. Ez főleg azért is meglepő elsőre, mert a ghoulizmus természetes velejárója a háborúknak és természeti katasztrófáknak, azonban a nagyfokú és szilárd vallásosságnak köszönhetően elsősorban nem mint eszme, hanem mint a túléléshez használható eszköz jelent csak meg. Ez főleg a huszadik század második felében volt érvényes Afrikában és a Közel-keleten, a fokozott európai és amerikai befolyásnak köszönhetően.
Konkrétabban fogalmazva, első pillantásra minden terrorista, jobban mondva szabadságharcos ghoulistának tűnhet, ez azonban téves megállapítás. Sokan közülük valójában vallási meggyőződésből, a hazájukhoz való hűségből, vagy éppen a hatalom nyomására cselekednek. A seregben szolgáló, legtöbbször erőszakkal toborzott fiatalok, de főleg gyerekek esetében azonban már egyértelműen ghoulizmusról beszélhetünk.



A ghoulizmus napjainkban

A rövid, vadnyugati tündöklés utáni hosszú csend, és a visszafogott, jómodor és csillogás mögé rejtett ghoulizmus 2012-ben ért véget. A gazdasági válság elérte a vízgazdálkodást is, a hirtelen megnövekvő vízigény ellehetetlenítette a megfontolt szabályozást. A világ több pontján szinte egyszerre törtek ki a lázongások, az utcai harcokban több ezren haltak meg. A helyzet kényességét jelzi, hogy az amerikai kormány azonnal a hadsereget vetette be a rend fenntartása érdekében, ezzel a meggondolatlan lépéssel aggodalmat keltve a világ összes országában, egyre csak szítva a kétségbeesés. 2013 februárjában hivatalosan is kitört a háború Mexikó és az Államok között, és két nappal később a Közel-keleti érdekeltségeik is megtagadták a további együttműködést. A kormány a nemzetközi helyzet romlásával magyarázta az újabb hadtestek bevetését, az internet teljes korlátozását, a vízumok bevonását, valamint a repterek lezárását is. Az országban pánikhangulat tört ki, és megjelentek az első azonnali reformokat sürgető szervezetek is.
A kormány végül majdnem másfél évvel később, 2014 augusztusában döntött úgy, hogy bevonja a néhány hónappal azelőtt átszervezett Állami Kutatóközpontból kivált ghoulista válságkezelő csoportosulást, a Better Living Industries-t a helyzet megoldásának tárgyalásába. Az alig két hónapos munkának eredményeképp benyújtott ütemtervet a kormány szigorúan titkos tárgyaláson azonnal elfogadta, így a szabad kezet kapott BL/I-re hárult a válság kezelésének minden felelőssége. Újabb két hónapos finomítás és felkészülés után aztán kezdetét vette a reform, aminek köszönhetően 2015 tavaszára Amerikában rendeződött is a vízügyi helyzet.
A nemrégiben kiszivárgott információk szerint ez az eredmény legalább hetvenmillió, köztük tízmillió Amerikai felségterületre érkezett mexikói, és közel ötvenmillió amerikai életébe került, akik rejtélyes körülmények között haltak meg a kapott védőoltások ellenére. (A BL/I európai válságkezelő programcsomagjának állítólagos áldozataink számáról egyelőre nem készült még átfogó összesítés. A szerz. megjegyzése) A kormány és a BL/I felelőssége egyelőre még nem bizonyított, de több nevét elhallgatni kívánó, azóta nyugalmazott katona elmondása alapján is szándékos mérgezés történt.
Az érintett területek, Kalifornia, Arizona, Új-Mexikó és Texas állam legnagyobb részét tiltott területnek nyilvánították, a köznyelv azóta is csak Zónák néven említi. Ez az a terület, ahol a ghoulizmus hagyományai újjáéledtek, némiképp emlékeztetve a vadnyugati hőskorra. A 2015-2020 között itt élő ismert killjoyok körülbelül fele tekinthető ghoulistának is, akik a túlélésért vívott harc közben visszatértek a ghoulizmus legősibb alapjaihoz. Ennek hatásosságát jól mutatja, hogy a Zónák felszámolásakor számuk megközelítette a negyvenet, míg a nem ghoulista killjoyoké ennek alig harmada volt. A ghoulizmus tehát újfent bebizonyította, hogy hatékony eszköz a túlélésért vívott harcban, ugyanakkor hároméves bizonytalankodás után napjainkra kezd újra a perifériára szorulni, ami kétség kívül az újból megszilárdul gazdaságnak, és az újjászervezett államhatalom által biztosított nyugodt életvitelnek köszönhető. Az utóbbi évtizedek bizonytalanságai és szörnyűségei természetesen nem tűnnek el egyik pillanatról a másikra, de egy ilyen hosszútávon is kiegyensúlyozott, túlkapásoktól mentes, átgondolt gazdaságpolitikát követő államban, mint amivé a szerző reményei szerint Amerika válik most, nem lesz többé létjogosultsága.
Elmondhatjuk tehát, hogy a ghoulizmus napja a régi, kizsákmányoláson alapuló kapitalista rendszerrel együtt leáldozott, de mindenképpen érdekes és tanulságos azok számára, akik a 2012-2020-as Világégés előtti kétezer éves történelem egy izgalmas, és mindeddig feltáratlan világába kívánnak bepillantást nyerni.


Prof. Henry Hasser.
Alary Heart

2023. augusztus - szeptember




Függelék


1.1

Henry Hasser 1988 szeptember 9-én született az angliai Doverben. Édesanyja könyvelő, édesapja tanár. Művészettörténetet, irodalmat és filozófiát tanult, majd az egyetem elvégzése után ő maga is tanárként helyezkedett el egy londoni magániskolában. A művészeti oktatás beszüntetésekor csatlakozott többek közt a Better Living Industries elnevezésű szervezethez, ami eredetileg éppen, hogy a kormány és a leendő BL/I tervei ellen lépett fel, ez utóbbi csak a szervezet feloszlatása után vette át a nevet, mert illett az elképzeléseihez. Hangadója volt továbbá sok humanitárius szervezetnek is, és 2016 decemberében egy illegális tüntetésen tűzharcba keveredett a rendőrökkel. Előállították, és négy hónapi fegyház után végül Kaliforniába szállítottak. Itt ismerkedett össze a killjoyokkal és Fun Ghoullal, aki nagy hatással volt a gondolkodására, annak ellenére, hogy kevés dologban értettek egyet.
Több mint három éves küzdelem után, a Zónák megnyitását követően, álnevén azonnal nekilátott a killjoyok életéről szóló könyvének, ami hosszas várakozás után végül csak 2025 karácsonyán jelenhetett meg, limitált kiadásban. A regény nem aratott teljes sikert, mert addigra inkább mint a téma szakértőjét ismerték el cikkei és két rövid, a Zónák mindennapjairól szóló útleírása miatt, mintsem regényíróként.
Két évvel később, 2027 március 27-én, igen fiatalon halt meg, hosszas betegeskedés után, egy sajátos bélfertőzést követően. A temetés után nem sokkal felesége első, és azóta is utolsó interjújában elmondta, férjét élete végéig kísértette a Zónákban eltöltött három év. És bár túlélte, súlyos betegségeinek szintén az akkoriban történő nem megfelelő táplálkozás, egészségügyi és higiéniai ellátás, valamint a túlzott igénybevétel volt az oka.
Alary Heart harminckilenc évet élt.


2.1 Ghoulista szokások

2.1.1 Öltözködés:

A ghoulizmus természetéből adódóan nem követeli meg az egyforma öltözködést, azt legtöbbször a környezet befolyásolja. Leggyakrabban természetesen a killjoyok között fordulnak meg, így sok a tarka ruhába öltözött, fegyvert viselő ghoulista. Ha mindenképpen stílusjegyet szeretnénk hozzájuk kapcsolni, akkor inkább a kiegészítőkben kell gondolkoznunk.
Amellett, hogy a legtöbb ghoulista szereti ugyanazt a ruhát viselni a hét több napján is, többnyire cigarettáznak, szeretik a sört, a napszemüveg és persze a pisztoly pedig kihagyhatatlan kelléke a ruházatuknak.


2.1.2 Művészetek:

A ghoulizmus nem fordít hangsúlyt sok egyéb mellett a művészetekre sem, de a Zónák területén élő ghoulisták természetesen alkalmazkodtak a killjoyokhoz, és néhány dolgot átvettek tőlük. Előszeretettel hangoztatták azok mottóit, látszólag osztoztak a szebb jövőbe vetett hitükben is, valójában azonban sohasem érezték igazán magukénak a killjoy-filozófiát, amiben túl sok volt a remény és a lelkesedés. Inkább csak szórakozási lehetőséget láttak benne, ahogy a különböző művészeti alkotásokban is.

3.1

Együtt: Na na na na na
Na na na na na na
Na na na na na
Na na na na na na
RIGHT NOW!


Killjoys: I hope you're ready for a firefight
Ghoulists: Cause the devil's got your number tonight (They say! )
We're never leaving this place alive

Killjoys: But if we sing these words we'll never die
Get off the ledge and drop the knife

Ghoulists: Not a victim of a victim's life
Killjoys: Because this ain't a room full of suicides
We're believers, I believe tonight


Együtt: We could leave this world, leave it all behind
We could steal this car if your folks don't mind
We could live forever if you've got the time...


Együtt: Na na na na na
Ghoulists: If you save yourself tonight...

Együtt: Na na na na na
Ghoulists: If you save yourself tonight...

Együtt: I'll tell you all how the story ends
Where the good guys die and the bad guys win

Ghoulists: (Who cares! )
Ghoulists: It ain't about all the friends you've made
But the graffiti they write on your grave

Killjoys: And all of us who've seen the light
Ghoulists: Salute the dead and lead the fight (Hail hail! )
Who gives a damn if we lose the war?
Killjoys: Let the walls come down
Let the engines roar!


Együtt: We could leave this world, leave it all behind
We could steal this car if your folks don't mind
We could live forever if you've got the time

Killjoys: I'm the only friend that makes you cry
You're a heart attack in black hair dye
So just save yourself and I'll hold them back tonight...


Ghoulists: Are y'all ready where you are?
If you save yourself tonight
Cause they're coming for you...
Can you save yourself tonight! ?


Együtt: Right now!

Ghoulists: Cannot hold them back!

Együtt: We could leave this world, leave it all behind
Ghoulists: We could steal this car if your folks don't mind!
Killjoys: We could live forever if you've got the time

Ghoulists: You motherfucker!
Együtt: Woah!

Együtt: Through the broken glass and the morning light,
Be a burning star if it takes all night!

Killjoys: So just save yourself I'll hold them back tonight!

Együtt: Na na na na na
Ghoulists: If you save yourself tonight

Együtt: Na na na na na
Ghoulists: Can you save yourself tonight?...